PandAerorepülőiskola.hu — Ahol szabad hibázni
← Repülőgépipar

Repülőgépipar

MIT-tanteremből ohiói gyárba: az Electra hibrid-elektromos, rövid pályás repülőgépe

Egy 2017-es egyetemi kurzus házi feladatából mostanra 850 millió dolláros gyár lett: az Electra nevű amerikai cég hibrid-elektromos, rövid pályás repülőgépe a MIT tantermeiből indult, és most Ohióban kezd sorozatgyártásba. A MIT hírportálja számolt be a történetről — érdemes végigkövetni, mert a mögötte lévő technológia a regionális repülést írhatja át.

Az ötlet: „blown lift" — rövid pálya, csendes repülés

Az Electra gépének lényege a „megfújt szárny" (blown lift): a szárny elé sorba rendezett nyolc elektromos motor áramoltatja a levegőt a szárnyfelület fölött, így a gép már nagyon kis sebességnél is elegendő felhajtóerőt termel. Ennek köszönhetően egy futballpályányi táv is elég a fel- és leszálláshoz — a repülőtér helyett elég egy rövid, akár füves kifutó.

A hajtáslánc hibrid-elektromos: az orrban lévő, benzinüzemű generátor hajtja a motorokat és tölti a padló alatti akkumulátorokat, amelyek a fel- és leszállásnál adnak extra teljesítményt, utazórepülés közben pedig visszatöltődnek. Ez a megoldás ötvözi az elektromos hajtás alacsony zaját a hagyományos üzemanyag adta nagyobb hatótávval — vagyis nem korlátozza a menetrendet a tisztán elektromos gépek töltési igénye.

MIT-tanteremtől a cégalapításig

A koncepció a MIT 16.886-os (Air Transportation Systems Architecting) kurzusán született 2017-ben, ahol a hallgatók az eVTOL (függőlegesen fel- és leszálló) gépeket vetették össze a rövid pályás alternatívákkal. Az ötletet a professzorok, Mark Drela és John Hansman által vezetett tervezőkurzusokon csiszolták tovább, kicsinyített modelleket építve, amelyeket a MIT Wright Brothers szélcsatornájában teszteltek.

A céget 2019-ben alapították. Alapítója John Langford, az Aurora Flight Sciences korábbi vezérigazgatója; a technológiai fejlesztést Chris Courtin (a MIT egykori hallgatója, SM ’19, PhD ’24) irányítja, aki a kezdetektől részt vett a projektben. Courtin szerint a nagy előny, hogy „nem kell repülőtérre menni" — az utas közelebb, közvetlenül a célja mellett szállhat le, sok időt megtakarítva.

A Goldfinch, ami már repül

A technológiát az EL-2 „Goldfinch" demonstrátor bizonyítja: a kétüléses gép 2023 novemberében repült először (a virginiai Manassasból), és azóta több mint 200 repülést teljesített. A demonstrátor 175 láb (~53 méter) körüli távon száll fel és 150 láb (~46 méter) alatt landol — miközben rendkívül halk: az adatok szerint 500 láb távolságból már csak nagyjából egy csendes utca zajszintjét adja.

A sorozatgyártásra szánt változat nagyobb lesz: kilenc üléses, jellemzően 80–400 kilométeres regionális utakra, ahol a rövid kifutó és a csendes üzem a legnagyobb előny.

850 millió dolláros gyár Ohióban

Az Electra bejelentette, hogy 850 millió dolláros gyártóüzemet épít az ohiói Springfieldben (Clark megye). A beruházás közel 2000 új munkahelyet hoz létre; az első ütemben évi 400, a másodikban akár 800 repülőgép legyártását tervezik. Az építkezés a MIT beszámolója szerint jövőre kezdődik.

Miért érdekes ez?

A rövid pályás, csendes, hibrid-elektromos gép pont azt a rést célozza, amelyet ma sem a nagy repülőterekre kötött menetrendi járatok, sem a korlátozott hatótávú, tisztán elektromos gépek nem töltenek be: a regionális, kis távolságú összeköttetést, akár kisvárosok füves repülőteréről. Ha a koncepció beválik, a repülés egy része visszatérhet a nagy hubok mellől a helyi közösségek közelébe — kevesebb zajjal és alacsonyabb kibocsátással. A magyarországi, sűrű kisrepülőtér-hálózat szempontjából is tanulságos, merre tart a technológia.

Források: MIT News, Electra.aero, valamint az EL-2 Goldfinch nyilvános műszaki adatai. Az egyes teljesítményadatok a gyártó, illetve a demonstrátor közölt értékei; a sorozatgyártású gép paraméterei a fejlesztés során változhatnak.

Kép: Electra.aero / Wikimedia Commons (CC0) — az EL-2 „Goldfinch" demonstrátor. Videó: az Electra hivatalos felvétele (YouTube).

Kapcsolódó cikkek

Technológia

GPS nélkül, a Föld mágneses terével: négy órát repült az óceán fölött egy kvantumszenzoros Embraer

Egy Honeywell-tesztgép 4 óra 23 percet repült Seattle-től Alaszkáig és vissza úgy, hogy a navigáció nem a műholdakra, hanem a földkéreg mágneses ujjlenyomatára támaszkodott, és 89 százalékkal pontosabb volt a hagyományos tartaléknál. Utánajártunk, hogyan működik a MagNav, mit mutatnak a gépről a nyilvános adatok, mik a korlátai, és miért érdekes mindez a magyar légtérben is, ahol már a GPS-zavarás is megjelent.

Technológia

Kaliforniától Kitty Hawkig, nulla kormánymozdulattal: átrepülte Amerikát egy önvezető Cessna

Egy átalakított Cessna Caravan 3199 mérföldet repült Kaliforniától Észak-Karolináig úgy, hogy a fedélzeti biztonsági pilóta egyszer sem nyúlt a kormányhoz: a gurulás, a felszállás, a navigáció és a leszállás is a rendszer dolga volt, a felügyelet pedig 2323 mérföldről érkezett. Utánajártunk, mi ebben tényleg új, miért nem ez az első pilóta nélküli Caravan, mit mond a gépről az FAA nyilvántartása, és miért másról szól ugyanez a vita Európában.

Technológia

Egy gomb, és a jet leteszi magát: élesben próbálták ki a Citation CJ4 Gen3 vészhelyzeti Autolandjét

A Textron tesztpilótái repülés közben szándékosan megnyomták a Garmin Emergency Autoland gombját a készülő Cessna Citation CJ4 Gen3-on, és a gép egyedül választott repülőteret, beszélt az irányítással, leszállt és megállt. Utánajártunk, hogyan működik a rendszer, mit bizonyított már élesben egy coloradói King Airen, és mit jelent annak, aki most tanul repülni.