Egy gomb, és a jet leteszi magát: élesben próbálták ki a Citation CJ4 Gen3 vészhelyzeti Autolandjét
Szerző: Bánki Róbert és Claude
Mi történik, ha egy egypilótás üzleti jet pilótája a levegőben rosszul lesz, és a fedélzeten csak utasok vannak? A válasz egy piros, védőfedeles gomb. A Textron Aviation a héten mutatta be, hogyan nyomták meg ezt a gombot a tesztpilótái szándékosan, repülés közben, a készülő Cessna Citation CJ4 Gen3-on. A gép ezután egyedül választott repülőteret, beszélt az irányítással, leszállt és megállt. Utánajártunk, hogyan működik a Garmin Emergency Autoland, mit bizonyított már élesben, és mit jelent annak, aki most tanul repülni. Az előzmények nálunk: átrepülte Amerikát egy önvezető Cessna és négy óra GPS nélkül, a Föld mágneses terével.
Mi történt?
A Textron Aviation, a Cessna és a Beechcraft gyártója, a CJ4 Gen3 tanúsítási repülési programjáról számolt be. Két tesztpilótája, Corey Eckhart és James Bearman repülés közben, szándékosan indította el a Garmin Emergency Autoland vészhelyzeti sorozatát. A mérnökök azt figyelték, hogyan kapcsolódik össze a rendszer a gép többi részével: a navigációval, a rádióval, a hajtóművek vezérlésével és a leszállással.
A cég szerint a rendszer a teljes sorozatot végigcsinálta, a navigációtól a rádióüzeneteken át a földet érésig. A közlemény szerint a repülés egyik leglátványosabb része az volt, hogy a rendszer mennyire zökkenőmentesen működött a pilótafülke többi részével együtt. Ezt nem véletlenül emelik ki: az Autoland nem egy kiegészítő doboz, hanem az egész avionika, az autopilot és az automata gázkar (autothrottle) közös produkciója.
A tesztről a Textron videót is közzétett, amelyen végig lehet követni, mit lát ilyenkor a fedélzeten ülő utas és a pilóta.
A gép: a legkelendőbb Citation, harmadik generáció
A CJ4 a Textron egyik legsikeresebb könnyű üzleti jetje. Két Williams FJ44-4A gázturbinás hajtómű hajtja, és egy pilótával is repülhető. Épp ez az egypilótás üzem teszi fontossá a vészhelyzeti leszállórendszert: ha a pilóta cselekvőképtelenné válik, nincs másodpilóta, aki átvenné a gépet.
A Gen3 változat főbb adatai:
- Avionika: Garmin G3000 PRIME, a Garmin legújabb pilótafülke-rendszere. A CJ4 Gen3 volt az első üzleti jet, amelyhez bejelentették.
- Automatika: Garmin autothrottle és Emergency Autoland gyárilag.
- Első felszállás: 2024 októberében, Wichitában. A prototípust akkor Corey Eckhart és Ed Wenninger vezető tesztpilóta repülte.
- Második tesztgép: 2025 májusában szállt fel.
- Tanúsítás: a Textron idénre, 2026-ra várja az FAA típusengedélyét.
A Gen3-család másik két tagja, a CJ3 Gen3 és az M2 Gen3 is ugyanezt a technikát kapja. A CJ3 Gen3 prototípusa idén nyáron repült először, így mostanra mindhárom típus repülési tesztben van.
Hogyan működik az Autoland?
Az alapötlet egyszerű: ha a pilóta nem tud tovább repülni, a gép maga viszi le magát a legközelebbi alkalmas pályára. A megvalósítás viszont mindent igényel, amit egy mai pilótafülke tud.
1. Aktiválás. A pilótafülkében van egy védőfedeles gomb. Ezt bármelyik utas megnyomhatja, ha a pilóta rosszul lesz. Egyes típusokon a rendszer magától is elindulhat, ha úgy érzékeli, hogy a pilóta hosszabb ideje nem reagál, például egy vészsüllyedés után.
2. Repülőtér választása. A rendszer maga dönti el, hová megy. Figyelembe veszi a pálya hosszát és irányát, a szelet és az időjárást, a maradék üzemanyagot, a terepet és az akadályokat, és azt, hogy van-e a pályára függőleges vezetést adó GPS-megközelítés.
3. Rádió és transzponder. A gép a transzponderen vészhelyzeti kódot kapcsol, és gépi hangon bejelenti az irányításnak, hogy vészhelyzet van, hová tart és mikor érkezik. Közben a kijelzőkön az utasok egyszerű nyelven látják, mi történik és mennyi van még hátra.
4. Megközelítés. A gép stabilizált megközelítést repül a kiválasztott pályára. A sebességet az autothrottle tartja, ezért nem működhet nélküle.
5. Leszállás és fékezés. Földet ér, fékez, és teljesen megáll a pályán.
6. Leállítás. A hajtóművek leállnak, az utasok kiszállhatnak.
A pilóta közben bármikor visszaveheti az irányítást, ha közben magához tér, vagy ha kiderül, hogy nincs szükség a rendszerre.
Élesben is bevált már
Az Autoland nem papírtechnológia. A Garmin 2019 októberében mutatta be, az első tanúsítást 2020-ban kapta meg a Piper M600 SLS-en és a Daher TBM 940-en. A TBM 940-en az EASA, vagyis az európai légügyi hatóság is jóváhagyta. A fejlesztés elnyerte az amerikai repülés egyik legrangosabb díját, a 2020-as Collier-trófeát. Mára több mint ezer gépben van benne: többek között a Cirrus Vision Jetben és SR-sorozatban, a Daher TBM-ekben, a Piper M-sorozatban, a HondaJet Elite II-ben és egyes Beechcraft King Airekben.
Az első éles bevetés 2025. december 20-án történt Coloradóban. Egy Beechcraft King Air B200 (lajstromjele N479BR) Aspenből tartott a Denver melletti Rocky Mountain Metropolitan repülőtérre, amikor 23 000 láb fölötti emelkedés közben váratlanul és gyorsan elvesztette a kabinnyomást. Az Autoland bekapcsolt, kiválasztotta a repülőteret, gépi hangon kommunikált az irányítással, és a gép a 30-as pályán szállt le. Mindenki sértetlenül szállt ki.
A részletek utólag árnyalták a képet. A rendszer automatikus rádióüzenetei szerint a pilóta cselekvőképtelen volt, de a két pilóta valójában feltette az oxigénmaszkot, és tudatosan hagyta bekapcsolva az Autolandet. Felhőben repültek, hegyek fölött, jegesedésben, és úgy ítélték meg, hogy ebben a helyzetben a gép biztosabban leviszi magát, mint ők. Ez talán még beszédesebb, mint ha tényleg eszméletlenek lettek volna: két képzett pilóta a rendszert választotta.
Mi ebben az új a CJ4 Gen3-nál?
A technika maga már bizonyított. A CJ4 Gen3 azért érdekes, mert a rendszer egy gyorsabb, magasabban repülő, nehezebb géposztályba kerül. A Textron szerint a CJ4 Gen3 lehet az első könnyű jet, amely a tanúsítás után ezt kínálja. Ezt az állítást óvatosan kell kezelni, mert a HondaJet Elite II és a Cirrus Vision Jet már most is Autolanddel repül. Valószínűleg a CJ4 méretosztályára, a nagyobb könnyű jetekre érthető.
Egy jetnél a feladat több ponton nehezebb, mint egy egymotoros turbólégcsavarosnál:
- Nagyobb sebesség, hosszabb pálya. Kevesebb repülőtér jöhet szóba, a rendszernek messzebbre kell néznie.
- Nagyobb magasság. Egy nyomásvesztésnél gyorsan le kell jönni oxigénnel is belélegezhető magasságra, mielőtt a megközelítés egyáltalán elkezdődne.
- Két hajtómű, autothrottle. A tolóerőt mindkét hajtóműnél finoman kell szabályozni a megközelítésen, majd a földet érés után is.
Ezért van értelme annak, hogy a tesztpilóták szándékosan és ismételten kipróbálják a sorozatot: a hatóság csak akkor adja meg az engedélyt, ha a rendszer az adott géppel minden helyzetben kiszámíthatóan viselkedik.
Mit jelent ez annak, aki most tanul repülni?
Az Autoland jól mutatja, merre tart a kisgépes és üzleti repülés: több automatika, egy pilóta. Pilótaképzésben ebből három dolog következik.
- Az utastájékoztató része lesz. Egy Autolanddel felszerelt gépen a felszállás előtti eligazításhoz hozzátartozik, hogy az utas tudja, hol a gomb, és mikor kell megnyomni. Ez ugyanolyan fontos, mint a biztonsági öv vagy a vészkijárat.
- A rendszert ismerni kell. A pilótának tudnia kell, mikor indulhat el magától, hogyan lehet kikapcsolni, és mit lát közben az irányító. A coloradói eset azt mutatja, hogy a jó döntés néha éppen az, hogy hagyjuk dolgozni.
- A gép nem helyettesíti a pilótát. Az Autoland vészhelyzetre készült, nem a mindennapi repülésre. Nem kerüli el a zivatart, nem dönt arról, hogy induljunk-e egyáltalán, és a földi forgalomban sem boldogul. A felelősség továbbra is a pilótáé.
Ahogy a Joby autonóm átrepülése kapcsán is írtuk: a pilóta munkája nem tűnik el, hanem átalakul. Kevesebb kézi kormányzás, több rendszerismeret és felügyelet.
Források: Textron Aviation: a CJ4 Gen3 tesztpilótái kipróbálják a Garmin Emergency Autolandet (2026. szeptember), Textron Aviation: a CJ4 Gen3 első felszállása (2024. október), Textron: a második tesztgép első felszállása (2025. május), Textron: a CJ3 Gen3 első felszállása (2026), Garmin: Autoland-tanúsítás a TBM 940-en, AeroTime: az első éles bevetés, AVweb: a bekapcsolva hagyás a személyzet döntése volt, Skies Mag: az Autoland repülési tesztjei. Ábrák és borítóillusztráció: saját szerkesztés.
Kapcsolódó cikkek
Kaliforniától Kitty Hawkig, nulla kormánymozdulattal: átrepülte Amerikát egy önvezető Cessna
Egy átalakított Cessna Caravan 3199 mérföldet repült Kaliforniától Észak-Karolináig úgy, hogy a fedélzeti biztonsági pilóta egyszer sem nyúlt a kormányhoz: a gurulás, a felszállás, a navigáció és a leszállás is a rendszer dolga volt, a felügyelet pedig 2323 mérföldről érkezett. Utánajártunk, mi ebben tényleg új, miért nem ez az első pilóta nélküli Caravan, mit mond a gépről az FAA nyilvántartása, és miért másról szól ugyanez a vita Európában.
GPS nélkül, a Föld mágneses terével: négy órát repült az óceán fölött egy kvantumszenzoros Embraer
Egy Honeywell-tesztgép 4 óra 23 percet repült Seattle-től Alaszkáig és vissza úgy, hogy a navigáció nem a műholdakra, hanem a földkéreg mágneses ujjlenyomatára támaszkodott, és 89 százalékkal pontosabb volt a hagyományos tartaléknál. Utánajártunk, hogyan működik a MagNav, mit mutatnak a gépről a nyilvános adatok, mik a korlátai, és miért érdekes mindez a magyar légtérben is, ahol már a GPS-zavarás is megjelent.
Először repült nyilvánosan eVTOL egy nagy airshow-n — a Vertical Aerospace VX4 Farnborough-ban
A Farnborough International Airshow 2026-on a brit Vertical Aerospace VX4 lett az első elektromos függőleges fel- és leszállású (eVTOL) gép, amely nyilvános bemutatórepülést hajtott végre egy nagy nemzetközi légishow-n.