Felújítás, felmondás, feltört lakat – vita a hármashatárhegyi reptér büféje körül

A Hármashatár-hegyi repülőtér közösségi büféjének sorsa napok alatt éles vitát kavart a közösségi médiában. A repülőteret üzemeltető egyesület egy támogatott hangárfelújításra hivatkozva mondott fel a büfének; az üzemeltető szerint viszont a tárgyalások közben feltörték a helyiséget. Egy azóta közzétett nyílt levélben az egyesület leszögezte: lesz büfé — a vita szerintük nem a büfé létéről, hanem a működés feltételeiről szól.

A budapesti Hármashatár-hegyen fekvő sportrepülőtér — az ország egyik ikonikus, városhatáron belüli füves repülőtere — évek óta nemcsak pilóták, hanem kirándulók, kutyások és a környékbeliek kedvelt célpontja. Ebben a közegben vált a terasz melletti Reptér Büfé afféle közösségi térré, amelynek megszűnése most sokakat felkavart.

Az egyesület: régóta előkészített, támogatott beruházás

A repülőteret működtető Hármashatárhegyi Sportrepülő Egyesület (HHHSE) közleményében azt írja, a vitát „valótlan állítások" és „egyoldalú értelmezések" gerjesztik. Az egyesület szerint a II-es hangár felújítása régóta előkészített, támogatott beruházás, amelynek célja egy leromlott épület megmentése és eredeti repülési funkciójának visszaállítása az Ifjúsági Pilóta Program keretében. A beruházás halasztása — írják — a támogatás elvesztésének kockázatával járt, ezért nem volt tovább halasztható.

Az egyesület közlése szerint a büfé üzemeltetőit 2026. március 27-én tájékoztatták arról, hogy a területet a nyár közepéig el kell hagyniuk, majd „folyamatos egyeztetések" zajlottak. Hangsúlyozzák: soha nem tekintették ellenfelüknek a büfét, a döntéseiket „kizárólag a repülőtér működésének, a repülésbiztonságnak és a fejlesztésnek a szempontjai" vezérelték, és nem kívánnak „nyilvános személyeskedésben" részt venni.

A nyílt levél: „lesz büfé" — a vita a feltételekről szól

Egy későbbi, a repülőtér közösségének címzett nyílt levélben az egyesület egyértelműsítette az álláspontját: nem célja a büfé mint szolgáltatás megszüntetése, épp ellenkezőleg — a hangár felújítása után szeretnék, ha „ismét egy kulturált, korszerű és mindenki számára elérhető büfé" működne a repülőtéren. Ahogy fogalmaznak: „a vita nem arról szól, hogy legyen-e büfé. Hanem arról, hogy milyen feltételekkel működjön."

Az egyesület emlékeztet: a repülőtér állami tulajdonú területen működik, amelynek vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő Zrt., a terület bérlője és a repülőtér üzembentartója pedig maga a HHHSE — ebből, írják, felelősség fakad arra, hogy a területen működő szolgáltatások „rendezett, átlátható és jogszerű keretek között" működjenek. Közlésük szerint megpróbálták a jelenlegi büfé működését is ilyen keretek közé rendezni, de ez „nem vezetett eredményre".

A levél a szolgáltató jogviszonyával, tényleges működésével, valamint egyes hatósági és adózási követelmények teljesülésével kapcsolatos kérdéseket említ — ugyanakkor kifejezetten leszögezi: „nem kívánunk személyeket megbélyegezni, és nem állítjuk, hogy bárki jogsértést követett el", a felmerült kérdéseket pedig „a megfelelő hatáskörrel rendelkező szerveknél" kezelik. A zárás egyértelmű: „lesz büfé" — csak már a felújított hangárban, „rendezett körülmények között, hosszú távon és jogszerűen".

A büfé: „megtörtént, amitől tartottunk"

A Reptér Büfé korábban azt közölte, hogy miközben az áthelyezésről tárgyalást kezdeményeztek az egyesülettel, „a hangár életveszélyességére hivatkozva" feltörték a büfé ajtaját, levágták a lakatot, és sajátot tettek a helyére. Közlésük szerint az esethez rendőrséget hívtak, jogi képviselőjük pedig birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a II. kerületi jegyzőnél. A büfé szerint a felajánlott „arrébb helyezés" eddig elutasításra talált.

Az üzemeltető búcsúposztjában úgy fogalmazott: a hely „több volt, mint munkahely", valódi közösségi tér, ahol „pilóták és kutyások, siklóernyősök és kirándulók" egyaránt otthon érezhették magukat. A birtokvédelmi és rendőrségi eljárás kimeneteléről egyelőre nincs nyilvános információ; a konkrét behatolási esetet az egyesület a nyílt levelében sem érintette.

A közösség: „miért ne férne meg a kettő?"

A bejegyzések alatt sok pilóta és környékbeli lakos szólalt meg. A visszatérő álláspont: a hangárfelújítással senkinek nincs baja, a vitát az kelti, hogy a közkedvelt vendéglátóhely látszólag megszűnik. Többen hozták példaként a külföldi kisrepülőtereket, ahol épp a pálya melletti kerthelyiség teszi vonzóvá a helyet a pilóták és a laikus érdeklődők számára is, és a kompromisszumot — a büfé áthelyezését — sürgették. A nyílt levél éppen erre a bírálatra reagál: korábban többen hiányolták, hogy az egyesület csak „sugallja", de nem mondja ki a jogi-működési kifogásokat — most a HHHSE nyíltan a működés feltételeit jelölte meg a vita tárgyaként.

Háttér: egy megmentett reptér

A hármashatárhegyi repülőteret 2022-ben sikerült hosszú bizonytalanság után megőrizni a sportrepülés számára, a repülési funkció pedig helyi védettséget is kapott a természeti értékek mellett. Az egyesület azóta is a repülőtér fenntartását, a repülésbiztonságot és az utánpótlás-nevelést jelöli meg fő feladatának — ennek része a mostani, vitát kiváltó hangárberuházás is.

Egyelőre úgy tűnik, a két fél a hangnem éllel telítettsége ellenére ugyanabba az irányba mutat: tárgyalásos, kulturált megoldást és a büfé fennmaradását szeretné. A kérdés a „hogyan": milyen feltételekkel, mikor és melyik épületben nyithat újra a Hármashatár-hegy büféje. Ez a következő hetek egyeztetésein dől el.

A cikk a felek nyilvános közleményei, az egyesület nyílt levele és közösségimédia-bejegyzések alapján készült. A feltört lakattal kapcsolatos állítások az üzemeltetőtől származnak; az ügyben eljárás van folyamatban. A történet fejleményeiről frissítünk.

Illusztráció: Globetrotter19 / Wikimedia Commons — a Hármashatárhegyi repülőtér (Kővár felől), CC BY-SA 4.0.

---

Olvasói reakció – Horváth Lóránt

Cikkünkre az alábbi levéllel reagált egy olvasónk, aki 1964 óta él a repülőtér közelében. Írását — apró helyesírási simításokkal, a szerző hozzájárulásával és teljes nevével — az alábbiakban közöljük. A levélben foglaltak a szerző saját véleményét tükrözik.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Olvastam cikküket a reptér büféjével kapcsolatban. A cikkben arról írnak, hogy „A budapesti Hármashatár-hegyen fekvő sportrepülőtér … évek óta nemcsak pilóták, hanem kirándulók, kutyások és a környékbeliek kedvelt célpontja." Nos, én 1964 óta élek a közelében, és akkor is sokan kirándultunk errefelé — arról nem is beszélve, hogy sokkal intenzívebb repülés folyt itt akkortájt. Hétvégeken több száz fel- és leszállást, repülést lehetett megnézni, és siklóernyős „repkedések" is voltak. Akkor még leginkább motoros repülőgépek vontatták a vitorlázó gépeket, és volt magassági repülés is, dugóhúzóval! Ma már csak néhány repülés van itt olykor, ami leginkább gyors felszállás és leszállás.

Voltak rendezvények, pl. repülőnap, amikor több ezer látogatója volt a reptérnek. Ott még mozgó büféről is gondoskodtak a szervezők. Sajnos mára ez is „eltűnt". A legelő birkák is — pedig az is adott némi fényt. Részben mert megoldották a fűnyírást, no meg tanulhattunk is tőlük: a nap végén, miután ittak a vályúból, azonnal átengedték a helyüket a még szomjas társaiknak. (Erről egy kép is látható a Budai Polgár helytörténeti oldalán.) Szóval jó lenne, ha visszatérne a korabeli — és nem csak néhány éves — repülős élet.

A büfé pedig igen hasznossá vált, mert a korabeli büfét a repülősökön kívül nem sokan ismerték vagy használták. Manapság néha csak leülnek az emberek beszélgetni — szóval jó lenne, ha maradna. Lehet, hogy a büfé vezetőjével le kellett volna ülniük az illetékeseknek megbeszélni a részleteket, mert kissé nehezen hihető, hogy így kellett feltörni a büfé ajtaját. Amúgy március végén még arról volt szó, hogy két héten belül megkezdődik az építkezés (ott voltam, és megkérdeztem a repteres illetőt). Aztán nem történt semmi… Nem hiszem, hogy ha pár nappal korábban szóltak volna, hogy most hosszabb időre be kell zárni, ne tették volna meg a büfé üzemeltetői. (Amúgy van erről papír, hogy felszólították őket az „üzemszünetre"?) Jó lenne persze, ha nem a nagy nyilvánosság előtt marakodnának…

Talán azon is érdemes lenne elgondolkodni: ha így lerobban a repülőtér hangárja a bezárás ideje alatt, akkor talán azokkal szemben is eljárást kellett volna indítani, akik hagyták így „lerobbanni" az addig a repülősök által karbantartott építményt — pláne, miután kiderült, hogy a bezárás nem volt jogszerű. (A Budai Polgár ezt írta: „a leállás sok veszteséggel is járt. Hosszú pereskedés után bebizonyosodott, hogy az eljárás nem volt jogszerű, így a reptér visszakapta működési engedélyét.") Lehet, hogy akkor már régóta működhetne a hangár? Kutyások és kirándulók pedig a bezárás után is voltak!

Üdvözlettel: Horváth Lóránt